2011. augusztus 16., kedd

Víz, víz és desszert


Hétvégén bebizonyosodott, még tudok úszni, leírni nem tudnám, mennyire remek érzés volt a baleset óta először lebicegni a lépcsőn, hú de hideg a víz, na még egyet, le ne fröcskölj, mély levegő, elrugaszkodás, nahát, úszom. Vagy valami olyasmi. Annyi biztos, nem süllyedtem el, és volt bennem nem kevés felhőtlenség, lehet, hogy az tartott a tó felszínén. A kezdeti gyors sikert több ismétlés követte, a végére egészen belejöttem, és végre a napfényből gyűjthette a csontom a D-vitamint. Örülök, örülnek?
Ami a főzést illeti, jó dolgunk volt Herr Paprikával, mondhatni nagyon. Éva (H. P. mamája) ugyanis amolyan nehezen abbahagyható ételeket készített, péntek este erdei gyümölcsös muffinnal fejeztük be a vacsorát, hogy jobban menjen az alvás, szombaton az én nagy kedvencem, borjúbécsi és remek zelleres krumplisaláta. Utána meg konyak, szükség volt rá, ugyanis lelkesen én teljesítettem a legjobban (de csak az izomépítés miatt, természetesen). Vasárnap végül francia lecsó és kacsamáj, velük még találkoznak imbiszen a tervek szerint. Könnyített volt tehát a feladat, így aztán kiéltem magam a desszertben, ha már a kerti munkában egyelőre nem sikerül. A megmaradt szedret mézzel és chilivel főztem, hozzá pedig egy diós túrógaluska  készült, itt a vége, jön a recept.






Chilis szeder diós túrógaluskával


30 dkg szeder
25 dkg túró
2,5 dl tejszín
1 marék dió
1 marék citromfűlevél
méz
chilipehely
1 tasak zselatinfix
cukor

A túrót egy mélyebb tálban villával alaposan összetörjük, adunk hozzá 1 ek mézet, átkeverjük. A citromfűleveleket megmossuk, papírtörlővel felitatjuk a vizet, majd összevágjuk, a túróba keverjük. Az előzetesen száraz serpenyőben megpirított, mozsárban összetört diót is a tálba szórjuk. A tejszínt kevés cukorral kemény habbá verjük, majd óvatos mozdulatokkal a túróhoz keverjük, kóstolunk, ha bármi hiányozna, most lehet pótolni. Végül adagonként a túróhoz keverjük a zselatint, majd lesimítjuk a massza tetejét, lefedjük a tálat alufóliával, és legalább 3-4 órára hűtőbe rakjuk.
A szedret megmossuk, alaposan lecsöpögtetjük, majd egy kisebb edénybe rakjuk. Adunk hozzá 2-3 tk mézet és chilit kedvünk szerint, azután alacsony hőmérsékleten főzni kezdjük. Néha átkeverjük, és addig folytatjuk a folyamatot, amíg a szeder szépen összeesik és besűrűsödik. Ha elkészültünk, kóstolunk, bármi hiányozna, lehet pótolni.
Chilis szeder langyosan vagy hidegen, tetejére 1-2 túrógaluska (két kanál segítségével formázhatjuk), készen is vagyunk.


Szerettük, szerettem, a maradék nyárban könnyű desszertként jól működhet, persze csak ha kipróbálják.
Befejezésként a Velencei-tó, de most nélkülem.



Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails