Most írhatnám tréfásan, amit főztem, de inkább nem terhelnék senkit a humorommal. A rövid háttértörténet tehát csak annyi, hogy a péntekre meghirdetett találkozó végül nálunk zajlott, aminek Herr Paprika örült a legjobban, négy lánnyal vacsorázhatott egyszerre, de azért mi sem jártunk rosszul, érkezése után rögtön a külsőnket dicsérte, és hát ki az, aki 5 munkanap végén erre nem széles mosollyal válaszolna.
Vacsora lesz, ez nem volt kérdés, nővérrel egyetértettünk abban, hogy a csütörtök esti libázás után inkább zöldségben kellene gondolkodni, javaslatként tészta vagy rizottó, végül maradt a második, már csak azt kellett eldönteni, gombával, édesköménnyel, esetleg sütőtökkel. Rövid határozatlanság után a sütőtökre szavaztunk, most már úgysem tudnám letagadni, hogy kialakult a mániám, de mentségemül szolgáljon, a lányok közül többen is nagy barátai. Sütőtökös rizottó készült persze már máskor is, az újdonság most a narancs volt, szerintem bevált, de majd a vacsoratársak jelzik, ha nem így gondolják...
Narancsos sütőtökös rizottó
25 dkg rizottónak való rizs (arborio)
kb. 1 liter alaplé (vagy bio leveskocka)
1 kisebb sütőtök
1 narancs
5-6 dkg vaj
1 vöröshagyma
1 dl száraz fehérbor
parmezán
petrezselyem
A sütőtököt meghámozzuk, magokat kikaparjuk, kockára vágjuk, kevés sóval kísérve puhára főzzük, ha elkészült, leszűrjük, félretesszük. Az alaplevet felforrósítjuk. Hagymát megpucoljuk, apróra vágjuk. Egy serpenyőben felolvasztjuk a vaj felét, rádobjuk a hagymát, pirítjuk üvegesedésig, majd jöhet a rizs, 2-3 percig kevergetve pirítjuk, azután felöntjük a borral. Várunk, amíg az alkohol elpárolog, a rizs pedig kezdi felszívni a folyadékot, akkor következhet az első kanál alaplé, keverés, ha tűnőben az alaplé, akkor a második adag és így tovább.
Közben forró víz alatt alaposan mossuk meg a narancsot, töröljük szárazra, majd reszeljük a héját a rizottóhoz. Azután facsarjuk ki a narancs levét és öntsük a serpenyőbe, majd adjuk a rizottóhoz a sütőtököt is, keverés, folytatódhat tovább a főzési folyamat. Amikor már fogyóban az alaplé, kóstoljunk, ha megfelelőnek ítéljük a rizs állagát, akkor vegyük le a tűzhelyről, dobjuk bele a vaj másik felét és egy nagy maréknyi reszelt parmezánt, keverjünk alaposan. Ha akad otthon, akkor tehetünk bele apróra vágott friss petrezselymet is. Kóstoljunk, ha bármit hiányolnának, akkor szokás szerint most pótolhatják. Én nem felejtem el a borsot.
Látják, rizottóhoz rozét ittunk, azután jött a desszert, Zsuzsi hozott magával sütit, lehetett kívánni, én a csokoládésra szavaztam, szóval úgy látszik, az a múltkori konkrét változat mégsem segített.
És volt még levezetés, Herr Paprika gyűjteményéből néhány bakelit, de mindent nem árulok el. Na jó, búcsúzóul David Bowie.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése