2010. november 3., szerda

Feketén


Évekkel ezelőtt barátokkal Zadarban, kevés pénz de annál több jó pillanat, nyilván nem jártunk étterembe, viszont remek szendvicseket ettünk, grilleztünk a kempingben, teszteltük a horvát söröket és megszerettük a pelinkovacot. De azért egyszer el kell menni egy jó helyre, étlapról választani, enni valami különlegeset. Csapat egyetért, de hova. Akkor még azt hittük, az útikönyv mindenben jó tanácsadó, hát elmentünk a tengerparti étterembe, mert régi és csupa szépet írnak róla. Kapunk asztalt, feszengünk kicsit, feltűnően sok az ember, a pincérek szinte futnak, bor, koccintunk, oldódik a hangulat, rendelünk is, többen fekete rizottót, az étterem egyik specialitása, itt az alkalom. Először persze kicsit bizarr a látvány, a tintától feketéllő rizsszemek, de én megkedvelem hamar, és így visszanézve ez az egyetlen pont, amiért még eszembe jut az a zadari étterem.
Fekete rizottót ettem azóta is, de még sosem készítettem, de most bevallhatom, a kamra egyik polcán tartogatok még egy üveget, benne tintahal a tintájával együtt. Akkor most talán már ideje lenne felhasználni. Addig viszont itt a fekete spagetti, vele sokkal könnyebb bánni, tegnap esti vacsorának készült, mert bár a múlt héten még azt terveztem, hogy a novemberre tekintettel zureket főzök, de közben megjött az őszi tavasz, és míg kigombolt kabátban haladtam az utcán, rájöttem, inkább tésztát ennék.



Fekete spagetti kapros tonhalszósszal

25 dkg fekete spagetti
25 dkg tonhal (jó minőségű konzerv)
kapor (fagyasztóból)
1 dl konyak/brandy vagy hasonló
1,5 dl tejszín
cayenne bors
citrombors
citrom




 A spagettit bő vízben a csomagoláson talált utasítás szerint megfőzzük. Közben készülhet a szósz. A konzervet kinyitjuk, levet leöntjük, a tonhaldarabokat alaposan lecsöpögtetjük. Egy serpenyőt melegítünk a tűzhelyen, majd beleöntjük a választott alkoholt, egy kicsit hagyjuk forrni, azután következhet a tejszín, alapos keverés, majd cayenne bors kedvünk szerint, citrombors, egy csipet só és egy fél citrom leve. Hagyjuk a szószt egy kicsit sűrűsödni, majd dobjuk bele a haldarabokat, keverjük át, azután következhet a kapor, ki mennyire szereti (aki egyáltalán nem, helyettesítse nyugodt szívvel petrezselyemmel), gyors keverés, kész. Szokás szerint kóstoljunk azért, ha hiányzik csípős, sós, savanyú, akkor pótoljuk gyorsan.
Ha elkészült a spagetti, szűrjük le, de egy kevés főzővizet hagyjunk meg, keverjük össze a tésztát a szósszal, kicsit melegítsük át, azután tányér és már osztható. 



Ne rettenjenek meg a színétől, hallal, zöldséggel, rákkal és hasonlókkal szerintem remek a fekete spagetti. Én pedig ígérem, most már meglesz az a rizottó is.


3 megjegyzés:

Harangláb írta...

A színes tésztákkal azt hiszem nem fogok sohasem megbarátkozni, de a recept nagyon jónak tűnik!

Frau Paprika írta...

Akkor 1 próba?;)

Anita Szórád írta...

Szia !
Hol lehet fekete spagettit kapni? Én még nem láttam ilyet..:-)
Köszi!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails