2010. június 3., csütörtök

A rebarbara megmentése

Tegnap rebarbarát és kalandokat ígértem, hát lássuk. A mostani tavasz valahogy úgy telt, hogy rebarbarával egy ideig sokszor csak találkoztam a piacon. Rápillantottam, majd jól elterveztem magamban, ha már nem kell kiürítenem érte a pénztárcámat, telerakom a kosaramat. Az árcsökkenés ugyan elmaradt, de a bennem rejlő dzsentri végül úgy határozott, Sukorón márpedig rebarbara lesz. Zsuzsival el is mentünk szépen egy pénteken vásárolni, néztünk jobbra, néztünk balra, rebarbara sehol. Így aztán körte jött velünk haza, a desszerthez meg eper. Amikor aztán néhány napja begyűjtöttem a kacsáimat, mit látok... Több kötegnyi rebarbara az egyik asztalon. Akkor most elő a pénzt, az árat pedig nem figyeljük inkább. (Mintha csak tudták volna, mire gondolok, az ártábla szépen lefordult, leolvasásról tehát nem is lehetett szó.)
Itthon aztán szépen előkészültem (részletek lejjebb olvashatók), feltettem az én rebarbarámat főzni, fedő rá, majd nagy nyugodtságban visszatértem a szobába, kuporogni egyet a fotelben. Teltek a percek, nyugodtság velem volt hűen, mígnem valami furcsa szag kúszott az orromba... Gondolom, sejthető mi történt. Futás, edény félre, ajjaj, ugye nem égett agyon, le a fedőt, óvatos fakanálmozgatás, jó az alja talán már nem ehető. Másik edény, óvatos átöntés, kóstolás, hú, ezt megúsztuk. A főzés végéig teljes felügyelet.

Recept

fél kg rebarbara
1 vöröshagyma
1 maroknyi zsályalevél
1 ek fehér balzsamecet
2 tk garam masala
cukor
méz

bors
olívaolaj

A rebarbarákat alaposan megmossuk, végeket levágjuk, és egy éles kés segítségével a külső "héjat" lehúzzuk, feldaraboljuk. A hagymát meghámozzuk, apróra szeleteljük. Zsályaleveleket megmossuk, leitatjuk róluk a vizet, kisebb darabokra vágjuk. Egy közepes edényben felmelegítünk 1 ek olívaolajat, rádobjuk a hagymakockákat, sütjük üvegedésig. Ezután jöhetnek a rebarbarák, a garam masala, a balzsamecet, néhány percig keverjük, majd öntsünk rá annyi vizet, amennyi épphogy ellepi. Adjunk hozzá kb. 2 ek mézet és kb. 1 ek cukrot. (Sok-sok, viszont a rebarbara szájat összehúzóan savanyú tud lenni). Kerüljön még bele egy csipet só, frissen őrölt bors, azután fedjük le és főzzük, amíg szépen megpuhul. A főzés végén szórjuk bele a zsályát, rotyogtassuk még 1-2 percig. Lehet darabosabb vagy egynemű, ki hogy szereti. A végén kóstoljunk, ha savanyúnak érezzük, lelkiismeretünket kikapcsolva édesítsünk még egy kicsit.

Kacsa mellé jó kiegészítő, savanykás, édes, fűszeres. Viszont tanuljanak a példámból: a drága rebarbarát ne hagyják magára. Különben jöhet a mentőakció.

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails